Az ischaemiás stroke a mortalitás és morbiditás egyik fő oka világszerte, és az elzáródott agyi artéria gyors reperfúziója kulcsfontosságú terápiás stratégia. Az endovaszkuláris thrombectomiának két fő megközelítése létezik, amely magában foglalja a stent retrievert és az aspirációs első technikákat. Mindkét módszer hatékonynak bizonyult a véráramlás helyreállításában, de ezeknek a különböző technikáknak az eredménye továbbra sem világos. Ebben az összefoglaló cikkben a stent retriever és az aspirációs első thrombectomia eredményeit vizsgáljuk ischaemiás stroke esetén.
A stent retriever thrombectomia során stentszerű eszközt helyeznek be az érintett véredénybe. Ezután a stentet felhelyezik és beültetik a thrombusba, ezzel akadálymentes utat hozva létre a véráramláshoz. Ezután az eszközt a vérröggel együtt eltávolítják, lehetővé téve a véráramlás és a szövetek perfúziójának helyreállítását. Az aspirációs első thrombectomia viszont egy aspirációs katéter alkalmazását jelenti, amelyet a trombusba helyeznek a vérrög eltávolítására. Az aspirációs katétert egy vezetőkatéterrel együtt használják, amelyet a trombus alján helyeznek el, hogy biztosítsák a vérrög sikeres eltávolítását.
Számos tanulmány kimutatta, hogy mind a stent retriever, mind az aspirációs thrombectomia hatékonyan állítja helyre a neurológiai funkciókat és javítja a betegek kimenetelét. Hatékonyságukban és eredményeikben azonban vannak különbségek.
Egy, a Journal of NeuroInterventional Surgery folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a stent retriever thrombectomia során nagyobb arányban történt az első lépéses rekanalizáció, mint az aspirációs-first technika esetében. A first-pass rekanalizáció a véráramlás helyreállítása az első mechanikus thrombectomia után. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a stent retriever thrombectomiánál rövidebb idő volt a rekanalizációig, és magasabb volt a sikeres rekanalizáció aránya, mint az aspirációs thrombectomiánál. A sikeres rekanalizáció meghatározása szerint a 2b vagy 3-as fokozatú trombolízis agyi infarktusban (TICI), amely a véráramlás teljes vagy csaknem teljes helyreállítását jelenti az érintett érben.
Egy másik, a Journal of Neurosurgery folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a 90. napon nem volt szignifikáns különbség a klinikai kimenetelben a stent retriever és az aspirációs első thrombectomia között. A tanulmány kimutatta, hogy mindkét technika hasonló arányban érte el a jó funkcionális eredményt, amelyet a módosított Rankin-skála (mRS) 0-2-es pontszámaként határoztak meg, amely nem vagy csekély fogyatékosságra utal.
Érdekes módon a Journal of Stroke and Cerebrovascular Diseases folyóiratban megjelent másik tanulmány kimutatta, hogy a stent retriever thrombectomia a vérzéses átalakulás alacsonyabb előfordulásával járt, mint az aspirációs első technika. A vérzéses átalakulás egy olyan szövődmény, amely akkor fordul elő, amikor az agyszövetbe vérzik, ami ronthatja a neurológiai funkciót és csökkenti a jó eredmény esélyét.
Ezenkívül a vizsgálatok kimutatták, hogy a stent retriever thrombectomia a trombektómia utáni embólia vagy a vérrög-fragmensek disztális vándorlásának alacsonyabb arányával jár, mint az aspirációs első technika. Trombectomia utáni embóliának nevezzük a trombectomiát követő új trombus megjelenését egy korábban nem érintett érben, amely további károsodást okozhat az agyszövetben.
Összességében mind a stent retriever, mind az aspirációs thrombectomia hatékonyan állítja helyre a véráramlást és javítja a betegek kimenetelét ischaemiás stroke esetén. Úgy tűnik azonban, hogy a stent retriever thrombectomia során nagyobb arányban történik az első lépéses rekanalizáció, rövidebb a rekanalizációig eltelt idő, és magasabb a sikeres rekanalizáció aránya, mint az aspirációs-first technikánál. Ezenkívül a stent retriever thrombectomia a hemorrhagiás átalakulás és a trombektómia utáni embólia alacsonyabb előfordulási gyakoriságával jár, amelyek jelentős szövődmények a thrombectomiás eljárások során. Ezért a stent retriever thrombectomia az endovaszkuláris trombektómia előnyben részesített technikája lehet ischaemiás stroke esetén.
Mindazonáltal a stent retriever és az aspirációs katéter kombinációja, valamint az intracranialis támasztókatéter alkalmazása optimális eredményeket biztosít minimális kockázat mellett. Számos előnnyel rendelkezik más mechanikus thrombectomiás technikákkal szemben. Először is, a retriever stent és az aspirációs katéter kombinációja biztosítja, hogy a trombus nagy részét eltávolítsák az érből, hogy csökkentsék az újbóli elzáródás kockázatát. Másodszor, az intracranialis támasztókatéter használata további támogatást nyújt az eljárás során, hogy csökkentse az érsérülés kockázatát. Ez a támogatás lehetővé teszi a stent visszavételének és az aspirációs katéternek az érben történő gyorsabb és egyszerűbb navigációját is. Végül a klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a stent retriever és az aspirációs katéter technika kombinációja a sikeres reperfúzió magas arányával és a szövődmények alacsony arányával jár. A magas sikerarány javíthatja a betegek klinikai kimenetelét, beleértve a rokkantság csökkenését és az alacsonyabb halálozási arányt.