Az intrakraniális aneurizma a klinikai gyakorlatban gyakori cerebrovaszkuláris betegség, amely főként a beteg basilaris artériájának fő ágaiban fordul elő. Ha a betegnek olyan betegségei vannak, mint például a magas vérnyomás, az aneurizma nagy valószínűséggel megreped, és subarachnoidális vérzést okoz, ami súlyosan veszélyezteti a beteg életét és egészségét. Ezért az intracranialis aneurizmában szenvedő betegeknek a lehető leghamarabb kezelési intézkedéseket kell tenniük a betegség progressziójának ellenőrzése érdekében. Jelenleg a fő klinikai kezelési módszerek a nyírás vagy az intervenciós embolizáció.
A stent implantációval segített tekercs embolizáció egy új technológia az agyi aneurizmák kezelésében. Mikrokatétert használ, amely lehetővé teszi, hogy a tekercs az aneurizmába kerüljön, és trombust képezzen, ezáltal javítva a beteg állapotát. Számos előnnyel rendelkezik az intracranialis aneurizmák kezelésében.
A hagyományos nyíráshoz képest az intervenciós embolizáció jobb gyógyító hatással és rövidebb működési idővel rendelkezik. A hagyományos vágósebészetnél a betegek koponyavágása szükséges, amely nehezen operálható, rendkívül próbára teszi a kezelőorvos működési képességét, valamint csekély a műtéti hibák toleranciája. Ezenkívül a craniotomia súlyos stressz-stimulációt okoz a szervezetben, és a betegeket a műtét után hosszú ideig kórházban kell tartani, hogy megfigyeljék a test különböző mutatóinak helyreállítását. Az intervenciós kezelés kis bemetszéssel jár, és csak a beteg ereiben hajtják végre. Az artériás hozzáférés kialakítása után artériás katétert és vezetődrótot használnak a műtéthez, az aneurizmához pedig egy tekercset helyeznek el, amely blokkolja a vérellátást, hatékonyan csökkentve az aneurizmarepedés kockázatát. Amikor a vér áthalad az aneurizmán, apró örvények képződnek, amelyek csökkentik az áramlási sebességet és csökkentik az aneurizmán belüli nyomást, ezáltal jobb kezelési hatást érnek el.
A stent beültetés és a tekercs embolizálása kevésbé invazív, és csak a páciens vérereiben hajtják végre punkciós technológia alkalmazásával, minimalizálva az aneurizmát körülvevő szövetek károsodását, és elkerülve a műtét utáni olyan kedvezőtlen állapotokat, mint a hydrocephalus és az agyi érgörcs. Emellett a kezelés során a stent és a tekercs által kialakított rács viszonylag lapos, ami a műtét után erősebbé, laposabbá teszi az újonnan kinőtt intimát, jó alapot teremt a vaszkuláris endotélium növekedéséhez, segít a daganatos erek átformálásában, ill. csökkenti a posztoperatív szövődmények kockázatát.
Összegzésképpen elmondható, hogy az intracranialis aneurizmák intervenciós kezelése stent beültetéssel, spirális embolizációval segítve hatékonyabb, rövidebb a műtéti idő, javítja a betegek perioperatív mutatóit, kisebb a posztoperatív szövődmények kockázata és magas a műtéti biztonság.